Az A3-as problémamegoldó lényege
Az A3 gondolkodás a PDCA cikluson alapul. Ez
az erőteljes gondolkodásmód egy papírlapra (az A3-as jelentésre) kerül
felvezetésre, amelyet egy alkalmazottakból álló csapat használ egy adott
folyamat kívánt eredményének eléréséhez. Az
A3-as jelentés a kódex méretű papíron jelenik meg (11 x 17 hüvelyk -
432 mm × 279 mm), és különböző szakaszokra van felosztva, amelyek
mindegyike egyértelműen azonosított és logikus felépítésű.
Az A3-as jelentés problémamegoldásra is használható, de két másik módja is van a felhasználásra: A3-as jelentés javaslatra/fejlesztésre és A3-as jelentés a termelési storyboard-ra. Mindegyik jelentésnek kissé eltérő a célja és a rajta dolgozó résztvevők tapasztalati szintje eltérő lehet, de az A3-as jelentés alapjai lényegében ugyanazok.
Az A3-as jelentés problémamegoldásra is használható, de két másik módja is van a felhasználásra: A3-as jelentés javaslatra/fejlesztésre és A3-as jelentés a termelési storyboard-ra. Mindegyik jelentésnek kissé eltérő a célja és a rajta dolgozó résztvevők tapasztalati szintje eltérő lehet, de az A3-as jelentés alapjai lényegében ugyanazok.
1. ábra
2. ábra
A sikerhez vezető blokkok
Hasonlóan a definiáláshoz, méréshez, elemzéshez, fejlesztéshez és ellenőrzési módszerhez, az A3 problémamegoldáshoz meghatározott sorrendre van szükség, amelyet a használónak az elejétől a végéig követnie kell. Az 1. ábra egy teljes A3 problémamegoldó megoldást mutat teljes egészében egy U-2 repülőgép fő fázisellenőrzési eljárásának felhasználásával. Az eljárás nyolc blokkot foglal magában, amelyek közül az első az 1. ábrán látható. Ne feledd, hogy ezt a folyamatot végtelen számú eszközzel lehet felhasználni az egyes blokkok kitöltésénél:
1. Tisztázd és igazold vissza a problémát. A csapat jellemzően észlelt problémával kezdi és adatokat használ (mennyiségi, ha lehetséges) annak ellenőrzésére, hogy a probléma valódi és valóban az a probléma. A kitöltött első blokk magával a probléma leírással és adatokkal van feltöltve, amik alátámasztják azt (1. ábra).
2. Vizsgáld a probléma részleteit és azonosítsd a teljesítménybeli hiányosságokat. Ezután a csapat elkezdi elemezni az 1. blokkból származó problémaleírást és meghatározza a fókusz területet. Ez a tevékenység célzott adatok felhasználásával megtalálja azokat a konkrét fókuszterületeket, amelyek a nagyobb problémát a legkisebb méretű egységekre bontják. A kitöltött második blokk a fókuszterületet meghatározó adatokkal van feltöltve.
3. Határozd meg mi a cél a fejlesztésre/javításra. A csapat meghatározza, hogy mi lesz a fejlesztett/javított állapot. A fejlesztési célnak vagy eredmény az 1. blokkban található problémaleíráshoz kell igazodnia. A kitöltött harmadik blokk tartalmazza a fejlesztendő/javítandó célt.
4. Határozd meg a gyökérokokat. A 2. blokk fókuszterületének használatával a csapat meghatározza a gyökérokokat. A befejezett negyedik blokk gyökérokelemző eszközökkel van feltöltve, és a meghatározott okok jól láthatóan ki vannak emelve.
5. Ellenintézkedések kiválasztása. A csapat a 4. blokk gyokérokait veszi át és arra vonatkozó ellenintézkedéseket határoz meg. Az ellenintézkedéseknek csak a kiváltó ok(ok)kal kell foglalkozniuk és elméletileg meg kell oldaniuk az 1. blokkban feltárt problémát. A befejezett ötödik blokk minden olyan eszközzel fel van töltve, amely kilistázza az ellenintézkedéseket, határidőkkel, felelősökkel.
6. Lásd az ellenintézkedéseket. A csapat nyomon követi az 5. blokk ellenintézkedéseit, és biztosítja, hogy mindegyik megvalósuljon. A kitöltött hatodik blokk az 5. blokkban használt eszközzel van feltöltve, hogy felvázolja az ellenintézkedéseket, és rendszeresen frissítse, miközben mindegyik megvalósul.
7. Igazold vissza az eredményeket és a folyamatot. A bevezetett akció(k) státuszától függően, a csapat elkezdi nyomon követni az eredményeket, vizsgálva a hatékonyságukat. Miután mindez befejeződött, a csapat az 1. blokk adatainak felhasználásával megállapítja, hogy az 5. blokk ellenintézkedései javítják-e a folyamatot. A kitöltött hetedik blokk az 1. blokkra vonatkozó adatokat tartalmazza.
8. A sikeres folyamatok szabványosítása/standardizálása. A csapat csak akkor fogja standardizálni a folyamatot, ha a 7. blokkban jóváhagyott akciók sikeres és hatákonyak voltak. A befejezett 8. blokk olyan feladatokkal van feltöltve, amelyeket a folyamat szabványosításához hajtottak végre.
Mint minden más quality tool, az A3 jelentés gyakori felhasználása a leggyorsabb formula a sikerhez, mivel minden egyes eset új szemléletre vezetre rá és jobb megértést eredményez.
Hasonlóan a definiáláshoz, méréshez, elemzéshez, fejlesztéshez és ellenőrzési módszerhez, az A3 problémamegoldáshoz meghatározott sorrendre van szükség, amelyet a használónak az elejétől a végéig követnie kell. Az 1. ábra egy teljes A3 problémamegoldó megoldást mutat teljes egészében egy U-2 repülőgép fő fázisellenőrzési eljárásának felhasználásával. Az eljárás nyolc blokkot foglal magában, amelyek közül az első az 1. ábrán látható. Ne feledd, hogy ezt a folyamatot végtelen számú eszközzel lehet felhasználni az egyes blokkok kitöltésénél:
1. Tisztázd és igazold vissza a problémát. A csapat jellemzően észlelt problémával kezdi és adatokat használ (mennyiségi, ha lehetséges) annak ellenőrzésére, hogy a probléma valódi és valóban az a probléma. A kitöltött első blokk magával a probléma leírással és adatokkal van feltöltve, amik alátámasztják azt (1. ábra).
2. Vizsgáld a probléma részleteit és azonosítsd a teljesítménybeli hiányosságokat. Ezután a csapat elkezdi elemezni az 1. blokkból származó problémaleírást és meghatározza a fókusz területet. Ez a tevékenység célzott adatok felhasználásával megtalálja azokat a konkrét fókuszterületeket, amelyek a nagyobb problémát a legkisebb méretű egységekre bontják. A kitöltött második blokk a fókuszterületet meghatározó adatokkal van feltöltve.
3. Határozd meg mi a cél a fejlesztésre/javításra. A csapat meghatározza, hogy mi lesz a fejlesztett/javított állapot. A fejlesztési célnak vagy eredmény az 1. blokkban található problémaleíráshoz kell igazodnia. A kitöltött harmadik blokk tartalmazza a fejlesztendő/javítandó célt.
4. Határozd meg a gyökérokokat. A 2. blokk fókuszterületének használatával a csapat meghatározza a gyökérokokat. A befejezett negyedik blokk gyökérokelemző eszközökkel van feltöltve, és a meghatározott okok jól láthatóan ki vannak emelve.
5. Ellenintézkedések kiválasztása. A csapat a 4. blokk gyokérokait veszi át és arra vonatkozó ellenintézkedéseket határoz meg. Az ellenintézkedéseknek csak a kiváltó ok(ok)kal kell foglalkozniuk és elméletileg meg kell oldaniuk az 1. blokkban feltárt problémát. A befejezett ötödik blokk minden olyan eszközzel fel van töltve, amely kilistázza az ellenintézkedéseket, határidőkkel, felelősökkel.
6. Lásd az ellenintézkedéseket. A csapat nyomon követi az 5. blokk ellenintézkedéseit, és biztosítja, hogy mindegyik megvalósuljon. A kitöltött hatodik blokk az 5. blokkban használt eszközzel van feltöltve, hogy felvázolja az ellenintézkedéseket, és rendszeresen frissítse, miközben mindegyik megvalósul.
7. Igazold vissza az eredményeket és a folyamatot. A bevezetett akció(k) státuszától függően, a csapat elkezdi nyomon követni az eredményeket, vizsgálva a hatékonyságukat. Miután mindez befejeződött, a csapat az 1. blokk adatainak felhasználásával megállapítja, hogy az 5. blokk ellenintézkedései javítják-e a folyamatot. A kitöltött hetedik blokk az 1. blokkra vonatkozó adatokat tartalmazza.
8. A sikeres folyamatok szabványosítása/standardizálása. A csapat csak akkor fogja standardizálni a folyamatot, ha a 7. blokkban jóváhagyott akciók sikeres és hatákonyak voltak. A befejezett 8. blokk olyan feladatokkal van feltöltve, amelyeket a folyamat szabványosításához hajtottak végre.
Mint minden más quality tool, az A3 jelentés gyakori felhasználása a leggyorsabb formula a sikerhez, mivel minden egyes eset új szemléletre vezetre rá és jobb megértést eredményez.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése